Kedden, vagyis szeptember 28-án, délelőtt tíz órakor mindenkinek ott a helye Dunakeszi tőzeglápnál!

Az államalkotók szervezetten dolgoznak, s együtt oly hatékonyak, hogy szuperorganizmusként tartják számon őket a tudósok.

A világ legkülönösebb állatai közé tartozó levélvágó hangyák láthatóak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A saját maguk számára gombát termesztő államalkotó rovarok a természetfilmek jól ismert és látványos szereplői, ám állatkerti bemutatásuk meglehetősen ritkának számít. Ennek elsősorban az az oka, hogy a levélvágó hangyák tartása rendkívül nehéz, nagy szakmai kihívást jelentő feladat, elsősorban a rovarállam fennmaradását biztosító gombatelep sérülékeny volta miatt.

Már 1972-ben, amikor az EU-Közösségben elõször fogalmazódott meg stratégiai kérdésként a környezetvédelem, a tagállamok állam- és kormányfõi a következõket deklarálták:

,,A gazdasági fejlõdés nem önmagáért való cél, ... az élet minõségének, valamint az élet színvonalának a javulását kell eredményeznie."

Napjainkban más jellegû, ám bizonyos értelemben jóval nagyobb kihívás az ún. fenntartható fejlõdési út kialakítása.

A Közösségek állam- és kormányfõi az 1990-es dublini csúcstalálkozójukon ismerték fel ezt a kihívást, és kijelentették:

,,Tisztában vagyunk azzal, hogy saját polgáraink és a tágabb világ környezetéért különleges felelõsséggel tartozunk.

Egy jegesmedve adott Elsõsegélycsomagot a miniszternek

Fodor Gábor, környezetvédelmi miniszter a magyar közigazgatási intézmények klíma-semlegességének elérését kezdeményezi, és kibocsátás-csökkentési tervet szorgalmaz a hazai nagyvállalatoknál. Mindezt akkor fogadta meg, amikor átvett a WWF Magyarország igazgatójától és egy jegesmedvétõl egy Elsõsegélycsomagot, melynek tartalmával a Föld sebeit gyógyíthatjuk.

Nem elég a kormányokra, vállalatokra mutogatni, a klímaváltozás rajtunk is múlik, mi is tehetünk ellene!

Sikerült megvédeni a nagykõrösi tölgyeseket

A WWF évek óta dolgozik a Nagykõrös melletti, utolsó nagyobb kiterjedésû, természetközeli pusztai tölgyesek védelem alá helyezésén, s ebben a munkában partnerre talált a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságban és Nagykõrös Város Önkormányzatában. A 2006-ban közösen elnyert, az európai uniós LIFE-Természet alap támogatásával elindított projekt részeként 175 ha erdõssztyepp-tölgyes került 90 évre a Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe, így ezeken a területeken végre megszûnt a gazdasági célú erdészeti tevékenység.

A tízes listán az alábbi fajok és szükséges intézkedések szerepelnek:

Heringcápa - A heringcápa egy erõteljes testalkatú, középtermetû, vándorló cápafaj. Ízletes húsa és uszonya miatt túlhalászták és ezért fogyatkozott meg az állománya.

Tüskéscápa - A tüskéscápa egy karcsú, kisebb méretû, fehér pettyes cápa, amely körülbelül egy méter hosszúra nõ meg és csapatosan vándorol. Világszerte megtalálható a hideg, partmenti vizekben: ismeretes szirti lazacként is, húsa az Egyesült Királyságban a népszerû "fish and chips" egyik alapanyaga, Németországban "Schillerlocken" néven árult füstölt csemege készül belõle.

Edd meg szépen a spenótot, hogy nagyra nõhess! - mondogatták drága szüleink, meg mi is drága gyermekeinknek. Aztán vagy elfogyott az a spenót, vagy zöldre festette a kis utód a szoba falát.

De, valamitõl nagyra nõttünk! S hogy mitõl nõ nagyra a Mont Blanc?

A francia Alpokban lévõ gyönyörû Chamoni síparadicsomban a hétvégén tartott közgyûlésen a földmérõk arra a megállapításra jutottak, hogy az utóbbi két évben a Mont Blanc 2,15 méterrel lett magasabb, ugyanakkor terjedelmében is nõtt.